Amit itt olvas, az első látásra nem hormonbetegeknek szóló bejegyzés. De mégis! Akár azért, mert a hormonbetegségek jórésze - különösen, ha nincsenek jól kezelve - szív- és érrendszeri betegségekhez (akár koszorúér szűkülethez, ami szívinfarktus-rizikó) is vezethetnek később. Gondolok a PCOS-ra, az inzulinrezisztenciára, az elhízásra - de vannak más (nem ilyen gyakori) fokozott kockázattal járó endokrin betegségek is.

A szívinfarktus oka az, hogy egy rög elzárja a szív keringését ellátó koszorúeret (koronária-eret). A szív egy része ezáltal elhalhat. Ha ez a szív nagy részét érinti, akkor megáll - beáll a halál. Ezt ma a fejlett világban mielőbbi katéteres tágítással és a beszűkült ér újabb visszaszűkülésének megakadályozásra egy fémháló (neve sztent) beültetésével kezelnek. Ezt akut perkután koronária intervenciónak (PCI) nevezik.

Ez nálunk is működik!

A beavatkozás után minimum számos gyógyszert kell szedni, ha nincs egyéb baj.

Ezek nálunk is elérhetőek!

A beavatkozás után rehabilitációra kell menni, mert, ha valaki szerencsésen túlélte a szívinfarktust nem mindegy, milyen életmódot folytat a továbbiakban. Annak megelőzésére is, hogy a következőt is megkapja!

Ez nálunk nem mindenkinek elérhető!

Részben ez utóbbi a fő oka a következőnek: egy 2022-s közleményben Észt, Norvég, Svéd és Magyar koronáriaér-beavatkozáson (PCI-n) átesett, szívinfarktust túlélt, emberek sorsát vizsgálták a hivatalos országos adatbázisok alapján. Így a hazai vezetett adatbázis alapján is (Nemzeti Szívinfarktus Regiszter). A sztent-behelyezés után 30 nappal és egy évvel megnézték hányan élnek még közülük.

A különböző életkorokra illesztve a halálozást, mind a 30. napban, mind egy évvel a beavatkozás után Magyarországon volt ez a legnagyobb! Az első évben a különböző életkorokban a Magyar halálozás kétszerese volt a Svédnek! Kimondva a számot, Magyarországon a szívinfarktuson átesett és a legmagasabb ellátásnak megfelelően sztentet kapó emberek 25%-a meghal egy éven belül. Minden negyedik! És ezek azok az emberek, akik sikeresen kaptak kezelést (nincsenek benne, akik nem kaptak)! A Svédeknél a halál az érintettek max. 13 %-t érte el, a Norvégokál 15.5%-kát, de az Észt eredmény is jobb nálunk.

Mellékelem az angol nyelvű cikkből (Blöndal és munkatársai) az eredeti táblázatot elrettentésként (a megértéshez: EMIR = ez az Észt adatbázis neve, HUMIR = a Magyar Nemzeti Szívinfarktus Regiszter, NORMI = a Norvégoké, SWEDEHEART = a Svéd adatbázis)

De van ám másik oka a legrosszabb adatoknak. A magyar betegeket átnézve sokkal több volt köztük a cukorbeteg, a magasvérnyomásban, illetve zsíranyagcsere-zavarban szenvedő és az elhízott, mint a Norvégoknál és a Svédeknél. És ami még nagyobb baj: a 60 év alatti! Vagyis fiatalabban kapják meg a magyarok a szívinfarktusukat.

Azért írtam ezt, hogy felhívjam a figyelmet az egészségmegőrzésre. Nem csak, mint a nagyobb szív- és érbetegség kockázatnak kitett endokrin betegnek. Mert az előző bekezdésben leírt riasztó egészségügyi adatokon az egyénnek kell változtatni. Annak elviselését pedig, hogy nálunk nincs szívinfarktus után mindenki számára elérhető rehabilitáció (sem!) az olvasóra bízom.

Szerző: dr. Speer Gábor PhD.

Jelen, betegek számára készült orvos-szakmai anyag nem pótolja az orvosi vizsgálatot, konzultációt, csak kiegészíti azt.

Hivatkozás: 1: Blöndal M, és munkatársai. Comparison of management and outcomes of ST-segment elevation myocardial infarction patients in Estonia, Hungary, Norway, and Sweden according to national ongoing registries. Eur Heart J Qual Care Clin Outcomes. 2022;8:307-314. 2: Lege Artis Medicinae. 2024 március 24. Sokkoló adatokkal szembesít a legfrissebb Nemzeti Szívinfarktus Regiszter. https://elitmed.hu/ilam/egeszsegpolitika/sokkolo-adatokkal-szembesit-a-legfrissebb-nemzeti-szivinfarktus-regiszter