Metformin: az élethosszabbító, de jól kell adni, mert nem mindenkinek
Nem igaz, hogy a sokak által kritikusan nézett, akár gyűlölt modern orvoslás és az ezt támogató gyógyszeripar nem építkezik természetes hatóanyagokból. A legrégebbi példa erre a világ első szintetikus - vagyis ember által előállított - gyógyszere, az Aszpirin (hatóanyaga az acetilszalicilsav). A név utal rá, hogy egy fűzfában levő anyagot (a szalicint) utánoztak le (salix fűzfa latinul). Már Hippokratész is fűzfalevelet javasolt fájdalomra. Évszázadokkal később ki is vonták a fűzfa kérgéből a szalicint, majd ebből a szalicilsavat. Közben kiderült, hogy a szalicilsav azonos egy szintén fájdalomcsillapító hatású gyógynövény - tündérfüst, másik nevén réti legyezőfű -, a Spirea ulmaria kivonatából nyert anyaggal. Azonban a szalicilsav borzasztó ízű volt, marta a szájat, gyomrot. Ezért 1897-ben az ember előállította az acetilszalicilsavat, amely kevés mellékhatást okozott és 1899-ben már gyógyszerként volt forgalomban, 1903-tól Aszpirinként (klinikai vizsgálatok ezrei igazolták, hogy csökkenti a szívinfarktus miatti halált). Az Aszpirin egy fontos történet kezdete, ami emberek tömegének életét menti meg.
A metformin (hatóanyaga a biguanid) története hasonló. Itt az orvosi kecskeruta (Galega officinalis) volt az "ötletadó". Ezt a 17. század óta használta a népi gyógyászat vércukorcsökkentésre (édes vizeletű embereknek). Itt is kivonták a hatóanyagot, a galegin-t (1 db guanidinból áll), ami viszont tartósan alkalmazva az emberre mérgező volt. Ezért az ember mesterségesen állított elő guanidint, majd biguanidot (2 db guanidinból áll). 1957-óta vércukorcsökkentő Franciaországban, a világon pedig 1995 óta van a metformin forgalomban. Sokan a 21. század aszpirinjének tartják, de talán több is...
A metformin élethosszabbító hatása egyre inkább felkapott, de többségében kifelejtenek belőle sok igazságot. A metformin hatóanyag szabadalma lejárt, ezért van számos gyógyszernéven forgalomban. A metformin-t tartalmazó vércukorcsökkentő gyógyszer az ún. kettes típusú (régi nevén öregkori) cukorbetegség kezelésének alapja, de a cukorbetegség előállapotaiban (prediabétesz) is igazoltan megakadályozza, hogy kialakuljon belőlük a már visszafordíthatatlan cukorbetegség. A cukorbetegség, ami egyben biztosan szív- és érrendszeri károsodást is okoz. Egyértelmű, nem megkérdőjelezhető - százezernyi beteggel történt vizsgálatokkal alátámasztott -, hogy cukorbetegekben jelentősen késlelteti a szív- és érrendszeri betegségek és az emiatti halál előfordulását. Sőt, a bármilyen okból bekövetkező halál kialakulását! Sőt, akár a nem cukorbetegekhez képest is tovább tudnak a cukorbetegek általa élni (figyelmeztetek, ez nem azt jelenti, hogy egészségesekhez képest).
De vajon tényleg megteszi-e mindezt nem cukorbetegekben, sőt egészségesekben? A metformin-történet evvel kezd izgalmassá válni...
Elég a hosszabb élet, vagy inkább egészségben eltöltött öregség?
Ha valahogy plusz életéveket nyerünk, az nem jelenti egyben azt, hogy egészséget is kapunk vele és a krónikus betegségek (szív- és érrendszeri betegségek, kettes típusú cukorbetegség, rák) nélkül tölthetjük le. Egészségben megőrzött évek és az élethosszabbítás mást jelent, mert a hosszabb élettel lehet, hogy csak a betegségben eltöltött idő hosszabbodik meg. A cukorbetegség kockázat a korai halálozásra, az egészségben eltöltött életévek számának csökkenésére: 8-10 évvel rövidíti meg az élettartamot. Vizsgálatok utalna arra, hogy metforminnal kezelt cukorbetegek életnyereséget kapnak.
De mitől öregszünk, vagy leszünk betegek?
Az öregedés nem betegség, amit hasonlóan más betegségekhez kezelni lehet. Az öregedés programozott folyamat, ami nem befolyásolható, de késleltethető! Öregséggel számos öregedéssel társuló betegség gyakorisága nő meg, ilyenek pl. a cukorbetegség, a daganat, szív- és érrendszeri betegségek. Más szóval az öregedés számos öregséggel gyakran együtt járó betegség legnagyobb rizikófaktora. Az öregedést több tényező okozza, vagy fokozza. Ezek közül én csak a három legérdekesebbről írok és mindháromra előnyösen hat a metformin.
Nagyon-nagyon leegyszerűsítve az egyik legfőbb dolog, ami a betegségeket okozza és az öregedést felgyorsítja az az elhúzódó (krónikus), enyhe gyulladás. Valójában részben ebbe halunk bele. Nem olyan gyulladásra kell gondolni, ami lázzal, érezhető tünetekkel jár, mint pl. a tüdőgyulladás. Ez egy hosszú, alattomos, a sejteket, szerveket károsító, érezhetetlen, biokémiai folyamat. A folyamat végén azonban már érezhető betegségek alakulnak ki, pl. érelmeszesedés, szívinfarktus, .
Az ereink falának állapota a halálunk barométere
Az erek falának épsége mintegy barométere a szív- és érrendszeri betegségek rizikójának. Az érfalat érintő krónikus gyulladás hosszú távon minden szív- és érbetegség kialakulását fokozza. Az érelmeszesedés sem a koleszterinről szól, hanem a gyulladásról, ami miatt a koleszterin belerakódik az érfalba. A metformin egyértelműen javítja az érfal állapotát (vazoprotektív): képes többek között az érfali gyulladást, így az érelmeszesedést csökkenteni - mind cukor, mind nem cukorbetegekben. Ez már eleve a szív- és érrendszeri kockázatot csökkentő, egészéget megőrző, halált csökkentő hatás.
"Nem vénnek való vidék"
Az öregedés másik fő folyamata az ún. szeneszcens sejtek felgyülemlése. Az életünk során a sejteink állandóan keletkeznek, öregednek majd meghalnak. Az élete alatt sérülhet ám a sejt, amivel rossz működésűvé válik. Ezek a károsodott sejtek egy belső programmal elpusztulnak (apoptózis a neve) és a testünk eltakarítja őket: megvédve ezáltal a szervezetet a veszélyes folyamatoktól, pl. a kontrollálatlan sejtosztódástól (daganat). Öregedéssel ez a folyamat romlik és ezek a hibás sejtek sokáig haldokolnak (ezek a szeneszcens sejtek) miközben a környező, ép sejtekre káros (pl. gyulladáskeltő) anyagokat bocsájtanak ki. Olyan az egész, mint amikor egy szőlőszem rothadása átterjed a fürtre.
Az öregedésben alapvető az autófágia (önemésztés) folyamata is. Ennek során a sejt kitakarítja a káros, rosszul működő elemeit, vagy akár az őt megtámadó kórokozókat - evvel marad a sejt hosszan egészséges. Ha ez is károsodik akkor sérül a sejt, rosszul működik és felgyorsul az öregedés. A szeneszcens (öregedő) sejtek azonban nem végeznek autofágiát, ellenállnak az apoptózisnak is (nem hallnak meg) és mindezek miatt fokozzák az öregedéssel társuló betegségek kialakulását. Az öreg sejtek eltávolítása ezért jelentős az öregedés gátlásában. A szeneszcens sejteket eltávolító anyagokat szenolitikumoknak nevezik. A metformin lehet, hogy szenolitikum, de a táplálkozás megszorítása (kalóriakorlátozás) biztosan az!
Metformin és öregedés
A gyógyszer a vércukor csökkentésén túl (és rajta keresztül) olyan folyamatokba avatkozik be, amelyek az öregedéssel is összefüggésbe hozhatók. Bár az öregedés egyszerre többféle színtéren játszódik le, nagyon úgy tűnik, hogy a metformin alkalmas az öregedéssel együtt járó betegségek kialakulásának késleltetésére, öregedésgátló. Befolyásolhatja a korosodással összefüggő betegségekkel kapcsolatos folyamatokat: a gyulladást, a csökkent autofágiát, a sejtek öregedését. A metformin sok-sok módon gátolhatja az öregedést én ezekből csak 3 érdekeset mutattam meg. De van még valami, amiben biztosan jó: ez a sejtek (szervezet) energia-hasznosításának tökéletesítése.
Amire megtanít a metformin: létezik jobb alternatíva!
A sejtekben működik egy energia-szenzor rendszer, ami jó irányba tereli a sejtek anyagcseréjét: minimális üzemanyaggal (energia) maximális hatáson működik és nem tartalékol, illetve gyárt üzemanyagot (cukor, vagy zsír formájában elhízást is okozva). Ez a működés alapvető az említett gyulladás és a daganatképződés elleni, illetve az autofágiát segítő folyamatokban is. Az energia-szenzor működést legjobban megfelelő táplálkozással (kalóriabevitellel) és mozgással lehet támogatni. A táplálék- illetve a kalóriabevitel csökkentése lassítja az öregedést és pont azokon a módokon hat, amit a metformin is megtesz - de nem mindig.
A kalória-bevitel megszorítása (nem olyan mértékben, hogy alultápláltság - kahexia - alakuljon ki) igazoltan élethosszabbító. A metformin a szervezet által előállított és az étellel felvett cukor mennyiségének csökkentésével (de sok más módon még) az alacsony kalóriatartalmú étrend hatását utánozza. Úgy hat a sejtekre, mintha mi szorítanánk meg a kalóriabevitelt. Vagyis, a metformin mímeli a kalória-megszorítást (kalóriamegszorító-mimetikum). Cukorbetegekben, prediabéteszesekben és talán elhízottakban. De úgy tűnik egészségesekben nem!
Egyértelmű adat van arra, hogy a metformin szedése a mozgás okozta előnyöket gátolja! Még több arra, hogy az életmód megváltoztatása a metforminnál hatékonyabb a cukorbetegség kialakulásának megelőzésére. Egészségesekben csak egy alternatívája van a hosszabb életnek: a megfelelő életmód, ami jó étrendet és mozgást jelent. A metformint csak cukorbetegekben és prediabéteszesekben tesztelték, egészségesekben még nem. Bár jelenleg több olyan vizsgálat folyik, ami a metformin öregedéssel kapcsolatos hatásait célozza és nem cukorbetegekkel zajlik. Érdemes figyelni!
A metformint jelenleg csak cukorbetegek, vagy erre rizikóval rendelkezők szedhetik. Első látásra úgy tűnik, hogy ők - bár betegségük miatt nem, de mégis - szerencsések, mert jól járnak vele (persze csak ha életmódjuk is megfelelő). Akik az öregedés késleltetésére szednének még egészségesként metformint, azok az egészséges életmód okozta előny élethosszabbító hatását nem tudják teljesen élvezni - épp miatta. Jobban járnak, ha egészségesen élnek, mert az egészségmegőrzés legjobb gyógyszere pl. a mozgás, amiről igazolt, hogy 26 különböző krónikus betegség megelőzésében, kezelésében hasznos.
123 évvel az Aszpirin után...
Az első gyógyszer megalkotása óta rengeteg betegséget le tud győzni az ember, sőt akad olyan - a metformin - ami egy súlyos betegségben szenvedőt nemhogy kezel, de az életét is meghosszabbítja. Az Aszpirinnel elkezdődött történet a metforminnal avval folytatódik, hogy a betegségek leküzdése nem elég: az ember már életet is akar hosszabbítani. Mégis, 123 évvel az Aszpirin után még mindig ott tartunk, hogy az a legjobb, ha egészségesen élünk.
Szerző: dr. Speer Gábor PhD.
Jelen, betegek számára készült orvos-szakmai anyag nem pótolja az orvosi vizsgálatot, konzultációt, csak kiegészíti azt.
Hivatkozások. 1: Glossmann, H.H. és munkatársa. Metformin and Aging: A Review. Gerontology. 2019;65:581-590. 2: Soukas, A.A és munkatársai. Metformin as Anti-Aging Therapy: Is It for Everyone? Trends Endocrinol Metab. 2019;30:745-755. 3: Hu, D. és munkatársai. Metformin: A Potential Candidate for Targeting Aging Mechanisms. Aging Dis. 2021;12:480-493. 4: Wang, C. és munkatársai. Clinical perspectives and concerns of metformin as an anti-aging drug. Aging Med (Milton). 2020;3:266-275. 5: Triggle, C.R. és munkatársai. Metformin: Is it a drug for all reasons and diseases? Metabolism. 2022;133:155223. 6: Mohammed, I. és munkatársai. A Critical Review of the Evidence That Metformin Is a Putative Anti-Aging Drug That Enhances Healthspan and Extends Lifespan. Front Endocrinol (Lausanne). 2021;12:718942.