Hasznos a szelén pajzsmirigy betegségek esetén vagy ellen?

Rengeteg a téves hír a szelénről a pajzsmirigy kapcsán. Igaz, az emberben 25 olyan anyag (fehérje) van, aminek a működéséhez kell szelén. Olyanhoz is, ami a pajzsmirigyhormonok képződéséhez szükséges. Tény, hogy az összes szervünk közül a legtöbb szelént a pajzsmirigy tartalmazza. Igaz az is, hogy ha valakinek alacsony a szelén szintje, akkor a pajzsmirigy betegségek kialakulásának rizikója nagyobb. Így a golyva (strúma), azaz a pajzsmirigy megnagyobbodás előfordulása is nagyobb (függetlenül a jódellátottságától). Olyan fehérjékben is van szelén, ami a gyulladáscsökkentő rendszer részeként az immunrendszer megfelelő működéséhez is kellenek. Ezért lehet ezeknek a szeléntartalmú fehérjéknek szerepe az autoimmun pajzsmirigybetegségekben is.

Vannak olyan eredmények, amelyek szerint a szelén-kezelés Hashimoto tireoiditiszben képes csökkenteni a pajzsmirigy-ellenes ellenanyagok (antitestek) szintjét (antiTPO és a tireoglobulin elleni antitest), de a kutatások más része ezt nem igazolja. Az azonban biztos, hogy nincs igazolva, hogy a betegség kimenetelére (pl. a növekvő gyógyszeradagok gátlása, vagy a betegség gyógyulása) hatással lenne, még akkor sem, ha csökken pl. az antiTPO szint (erről korábban írtam). Arra is van adat, hogy szelén pótlásával a Basedow-kór gyógyszeres kezelése sikeresebb lehet (pl. a betegség kiújulása ritkább). Ha valakinek a Basedow betegségéhez szemészeti tünetek is járulnak az is jobban javul, ha szelént is kap. Figyelembe véve minden eddigi orvosi vizsgálati eredményt, az orvostársaságok csak a Basedow-kór okozta enyhe szemészeti szövődmények kezelésében javasolják a szelén pótlását. Mégis, egy európai felmérés szerint az endokrinológusok többsége alkalmazza Hashimoto tireoiditiszben is, bár legtöbbjük csak akkor, ha a beteg még nincs pajzsmirigyhormon (levotiroxin) kezelésen.

A szelén-pótlásnak nagyon szűk a terápiás ablaka (mérgező, ha sok van belőle) ezért nem játék az, ha valaki nem megfontoltan szedi. Napi 400 mikrogramm a felső határ és a kisebb adag évekig tartó szedése sem jó. A szelén szedésének mellékhatása gyomorpanasz lehet.

Az előzőkből szerintem az következik, hogy a legbiztosabb ha úgy táplálkozunk, hogy ne legyünk szelénben hiányosak, mert ez véd a legjobban. Az orvostudományban nem különleges eset, mikor az étellel való fogyasztás és a pótlás nem ugyanazt az eredményt adja. A szelén az élelmiszerekből jól szívódik fel, a pótlásból kevésbé, ezért nagyobbak az adagok a pótlásként kapható szelén készítményekben. Az európai ajánlás 70 mikrogramm szelén fogyasztása naponta.

Szelént valamennyire tartalmazó hazai élelmiszerek: káposzta, spenót, fekete gombák, paradicsom, hagyma, szőlő, szeder, sárgadinnye, dió, lencse, gabonafélék (főleg teljes kiőrlésű). Van a vajban, sörben is. Sok van a számunkra is elérhető banánban, citromban és narancsban. A felsorolt növények szeléntartalma nagyon eltérő attól függően, milyen szeléntatalmú talajban nőnek. Ezért a szeléntartalmukat nem említem, mivel álmegnyugvást kelthet, ha éppen rossz termőföldben nevelkedettet veszünk. Kivéve a brokkolit, aminek általában magasabb (0.1-46 mikrogramm 100 grammban) a szeléntartalma.

Az állati belsőségek (vese és máj) sok szelént tartalmaznak, de a belsőségek fogyasztása nem egészséges, bár a vörös húsé sem az, ami szintén nagy szelénforrás. Felsorolom a brokkolin kívül a legnagyobb szelénforrásokat (100 grammra adom meg a szelén tartalmat): sonka 30 mikrogramm (az adalékmentes sonkát javaslom, a füstöléssel, szárítással tartósítottat), csirkemáj 54 mikrogramm, sertésvese 190 mikrogramm, marhavese 78-145 mikrogramm. És amikkel semmi gond nincs: tojás (egy darabban) 20 mikrogramm, fokhagyma 14 mikrogramm, barna rizs 23 mikrogramm, csirkehús 22-25 mikrogramm, pulykahús 30 mikrogramm.

Ha egy pajzsmirigybeteg a szelén szedése mellett dönt, akkor őt segíteni avval lehet, hogy elmondjuk neki: napi max. 200 mikrogramm adagokkal vannak a legújabb eredmények Hashimoto és Basedow betegségekben. És legalább egyszer támogatni lehet, hogy megnézesse a pajzsmirigy-ellenes ellenanyagokat, hogy csökkentek-e érdemlegesen a szelén-kezelés előttihez képest, mert csak ekkor lehet értelme a pótlás folytatásának. El kell neki még mondani, hogy - férfiakat vizsgálva - 5 évnél tovább való szelén szedése után a bőrgyulladás és a hajhullás előfordulása fokozódott. Bizonyos körülmények között fokozta a prosztatadaganat előfordulását is. Én a rendelésen - többek között - ezeket mondom el. 

Jelen, betegek számára készült orvos-szakmai anyag nem pótolja az orvosi vizsgálatot, konzultációt, csak kiegészíti azt.

Szerző: dr. Speer Gábor

Hivatkozás. 1: K.H. Winter, és munkatársai. Selenium in thyroid disorders - essential knowledge for clinicians. Nature Reviews Endocrinology. 2020;16:165-174.