D-vitamin: hormonpótlás vagy étrendkiegészítés?

1928-ban fedezték fel a D-vitamint, amiért Nobel díj járt. Még 92 évvel ezután sincs egyértelmű álláspont a megfelelő D-vitamin-pótlásról! Mekkora a napi adag? Kinél kell megmérni van-e D-vitamin hiánya, vagy helyből szedjen mindenki? Lehet-e a D-vitamint túladagolni? 2019 novemberében jött az új koronavírus a Világon és annyit tudtak róla pár hónappal rá, hogy elkezdődhetett a védőoltás fejlesztése, de a D-vitamin elnevezése még most sem helyes. Mert nem vitamin, hanem hormon! Mint minden hormon számos hatással bír. Messze-messze több, mint csontritkulás ellen ható vegyület, 200-nál is több anyagra hat a szervezetben. De még a normális D-vitamin szint sem tisztázott, nincs egységes álláspont arról sem, hogy pontosan mennyi az, ami alatt D-vitamin-hiány van. Sőt, a D-vitamin szintet meghatározó labortechnikák is eltérőek, sok köztük a megbízhatatlan. Ráadásul, két különböző mértékegységben adják meg az eredményt. Nem meglepő - részben az említettek miatt -, hogy az orvostársaságok nem javasolják mindenkinek a D-vitamin szint meghatározását, csak azoknak, akiknél egyértelműen fontos, hogy ne legyen D-vitamin hiányuk. De náluk sem javasolják a kontroll labort a D-vitamin pótlás után! Hát, ... joggal kérdezik, hogy mindez 2020-ban?

Az sem tesz jót, hogy a receptre való felírás mellett (vagyis gyógyszerként), a D-vitamin árulható, mint egyszerű étrendkiegészítő is, azaz recept nélkül is, aminek a hatósági ellenőrzése nem olyan, mint egy gyógyszeré. Ezért bárki, bármit állíthat a D-vitaminról nagyobb következmények nélkül. Néhány elképesztő állítás: olaj van a kapszulában, hogy jobban szívódjon fel, mert a D-vitamin zsírban oldódó vitamin. Az, hogy valami zsírban oldódik azt jelenti, hogy hogyan tárolódik, nem azt, hogy a felszívódásához kell zsír. A vízben oldódó vitaminokból a felesleget kipisiljük. Míg a zsírban oldódók a testzsírban tárolódnak, így fel tudnak halmozódni a szervezetben. Ilyen az is, amikor azt állítják, hogy a szolárium segíti a D-vitamin képzést a bőrben. Ez is hamis, mert a napfény UVB sugarai képeznek D-vitamint és a szolárium nem UVB fényt ad!

Az biztos, hogy Magyarországon nem tudunk D-vitamint táplálékkal bevinni és napsugárzással magunknak a bőrben készíteni annyit, hogy elegendő legyen. Ezért kiegészítésre szorulunk májust, a nyári 3 hónapot és szeptembert kivéve. A D-vitamint sokan úgy említik, mint amit mindenkinek alkalmazni kell. De a túl sok is káros, mert akkor olyan, mint egy endokrin diszruptor (ahogy a szója is lehet), amiről külön bejegyzésben már írtam.

A D-vitamin adagját nemzetközi egységben (NE) fejezik ki és ez van a dobozra is írva (és nem miligrammban például). Vannak olyan készítmények, ahol mikrogrammban (ug) van ráírva a D-vitamin adagja. Ez is arra utal, hogy mennyire össze-vissza az egész. Segítségként, ha valaki ilyet vett, akkor a mikrogrammban megadott adagot 40-nel kell megszorozni és megkapja a NE-t.

Néhány fontos érdekesség: a várandós nők kissé kifehérednek azért, hogy a bőrük könnyebben tudjon D-vitamint készíteni, azaz az UVB sugarat befogadni és nem visszaverni a bőrpigmenttel. Ez utal arra, hogy fontos várandósság esetén is a megfelelő D-vitamin ellátottság. Az UVB sugár egyébként káros az emberre, egyetlen előnye az, hogy D-vitamin-szintézist okoz a bőrben.

Az adag fontosságára pedig jó példa, hogy a szervezet is figyel a túl sok képződésre. Ha egész nap a tűző napon is lennénk (ezáltal folyamatosan termelve a D-vitamint), még akkor is egy bizonyos mennyiség után a szervezet leállítaná a D-vitamin képződést a bőrben. A szervezet ugyanis megakadályozza azt, hogy túl sok legyen.

Nem lehet ráhúzni egy egységes D-vitamin-pótlást mindenkire, sok mindentől függ, hogy mennyi kell személyre szabottan. Azonban van arra ajánlás, hogy nagyjából mennyi legyen a napi D-vitamin-pótlás azért, hogy megelőzzük a D-vitamin-hiány kialakulását. Leírom a hazai - az egyik nemzetköziből átvett - orvosi ajánlást, ismétlem: megelőzésre! Ez a mennyiség a csecsemőknek napi: 400-1000 NE, gyermekek számára: 600-1000 NE, serdülőknek: 800-1000 NE, felnőttek esetén: 1500-2000 NE, míg várandósoknak is napi 1500-2000 NE a javaslat. A D-vitamin bevehető étkezés közben vagy étkezéstől függetlenül is.

Én a fenti adagokat javaslom megelőzésre. Más dózisokat - és átmenetileg - alkalmazok akkor, ha a D-vitamin-hiányt kell meggyógyítanom. Végezetül: számos bizonyíték szól amellett, hogy a D-vitaminnak van vírusellenes hatása, így COVID-19 betegség megelőzésében vagy lefolyásában is előnyös szerepe van. Erről is találnak korábbról tőlem bejegyzést. 

Írta: dr. Speer Gábor

Jelen, betegek számára készült orvos-szakmai anyag nem pótolja az orvosi vizsgálatot, konzultációt, csak kiegészíti azt.

Hivatkozások. 1: Speer G. A D-vitamin-pótlás előnyei CIOVID-19-ben: valós hatás vagy álhír? Medical Online 2020. május 18. 2: Takács I. és munkatársai. Harmadik magyarországi konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében. Orvostovábbképző Szemle. 2016:23:2:13-26.