Az inzulinrezisztencia ahogy én látom - 2. rész
A jelenlegi egy korábbi bejegyzésem folytatása és kiegészítése az eltelt egy év tudományos fejlődése alapján.
Az inzulinrezisztencia azt jelenti, hogy a sejtek (így a szervek) érzéketlenné válnak az inzulin hormonnal szemben. Az inzulin azt segíti, hogy a szervek felvegyék a vérből a cukrot. A szénhidrátok végső soron cukorrá alakulnak a bélben és ez szívódik fel a vérbe. Az inzulinrezisztencia leggyakrabban a sok szénhidrátot fogyasztó (és részben ezért) elhízott embereknél gyakoribb, de (és ez nagyon fontos) nem kizárólag az ő betegségük. Ha el van nézve, vagy rosszul van kezelve, akkor 2-es típusú cukorbetegséghez vezet, ami visszafordíthatatlan betegség.
Inzulint a szervezet akkor termeli, ha szénhidrátot eszünk, ami tehát cukorrá (glükóz) bomlik le, felszívódik és a vérbe (keringésbe) kerül. Inzulin hatásásra a szervek felveszik a cukrot, ami számukra energiaforrás. A vérben a cukor szintje ennek hatására csökken, és alapszintre esik vissza, még akkor is ha nagyobb mennyiségű szénhidrátot viszünk be.
Az inzulinrezisztencia esetén a sejtek/szervek érzéketlenné válnak az inzulin hatásával szemben. A glükóz emiatt nem képes megfelelő mennyiségben bejutni a sejtekbe, a kívánatosnál több cukor marad a vérben, a vércukorszint magasabbra emelkedik. Ezt a szervezet nem engedheti meg magának, ezért a hasnyálmirigy növeli az inzulintermelést (a vérben magas lesz az inzulinszint), azért hogy elérje a szükséges mennyiségű cukor bejutását a sejtek működéséhez, így a vérből a cukor eltüntetéséhez. Ezért normális a vércukor (az inzulinrezisztencia kezdeti állapotában), vagyis ez még nem cukorbetegség.
Ugyanakkor, a magas inzulinszint nem büntetlen a szervezetnek. Egyrészt a hasnyálmirigy fokozott működés alatt ál, de ez sem korlátlan: az inzulintermelő sejtjei a végén kimerülnek és ez már cukorbetegséget okoz. Ezen felül, az inzulin mint hormon, hízást okoz, emeli a tesztoszteron szintjét (nőben) és (részben ezért is) rossz a petefészkek működésének. A magas inzulinszint jeleket küld a zsírsejteknek, hogy növekedjenek (ezért hízlal). A tünetek eltüntetéséhez inzulinrezisztencia esetén elengedhetetlen az inzulinszint normalizálása, az inzulintöbblet megszüntetése.
Az inzulinrezisztencia leggyakoribb tünetei:
- sikertelen testsúly-csökkentés (diéta és mozgás ellenére) - férfiban, nőben,
- rendszertelen menstruáció,
- teherbe esési képtelenség (meddőség),
- szőrösödés nemkívánatos helyeken nők esetén,
- cukros ételek elfogyasztása után remegés, izzadás, feszültség,
- gyakori hirtelen éhségérzet,
- ha két étkezés között hosszú idő telik el rosszullét (akár ájulás is) jelentkezhet.
Bizonyított, hogy a policisztás petefészek szindróma (PCOS) tüneteinek kialakulásában szerepet játszhat a magas inzulin szint is. Az érintettek egy része ugyanakkor nem mutatja a klasszikus inzulinrezisztencia klinikai képét: nem túlsúlyosak, normál súlyúak, sőt lehetnek soványak is. Ez esteben főleg azzal van gond, hogy elhúzódik (hosszasan marad fenn) az inzulin válasz (hatás), így a petefészkeket fokozott inzulin expozíció éri, ami káros. De valódi inzulinrezisztencia is kísérheti a PCOS-t, bár megléte nem alapkritérium a betegség diagnózisában. A magas inzulinszint váltja ki a tüneteket, vagy súlyosbítja a női hormonális rendszer zavarát. Mivel az inzulinrezisztencia az inzulinszint növekedéséhez vezet a szervezetben, ennek következtében túl sok tesztoszteron is kezd termelődni. A magas inzulinnak itt is szerepe van a petefészek-működés kórossá válásában is.
A korábbi véleményem nem változott abban a tekintetben, hogy nincs egyértelmű diagnosztikai módja az inzulinrezisztenciának, ezért gyakori a túldiagnózis, ugyanakkor sok esetben pedig el van nézve. Egy új adat szerint a triglicerid-cukor index (TyG) is hasznos lehetőség az inzulinrezisztencia megállapítására, ezért én ennek elvégzését (laborvizsgálat), majd az eredményekből való kiszámolását is alkalmazom a nem egyértelmű esetekben.
Szerző: dr. Speer Gábor PhD.
Jelen, betegek számára készült orvos-szakmai anyag nem pótolja az orvosi vizsgálatot, konzultációt, csak kiegészíti azt.
Hivatkozások. 1: Lee SH, és munkatársai. Insulin Resistance: From Mechanisms to Therapeutic Strategies. Diabetes Metab J. 2022;46:15-37. 2: Mastrototaro L, és munkatársa. Insulin resistance and insulin sensitizing agents. Metabolism. 2021;125:154892. 3: Ding H, és munkatársai. Resistance to the Insulin and Elevated Level of Androgen: A Major Cause of Polycystic Ovary Syndrome. Front Endocrinol (Lausanne). 2021;12:741764. 4: Sánchez-García A, és munkatársai. Diagnostic Accuracy of the Triglyceride and Glucose Index for Insulin Resistance: A Systematic Review. Int J Endocrinol. 2020;2020:4678526.